1 Előzetes eredmények

Az alábbi előzetes eredmények csak egy nagyon szűk szeletét képezik a felmérő, elemző, munkának. Elsősorban azt szeretnénk demonstrálni, hogy mi az értelme a felmérésben való részvételnek, és milyen módon szeretnék átláthatóan Önöknek visszaadni az eredményeket.

A kérdőív végén egy egyszerű, titkos azonosítót generálhat magának. Aki erre igény tart, a végső jelentés egyes információról rövid, személyre szabott, karriertanácsokat is tartalmazó kísérleti visszajelzést kap. (Pl. mennyivel több fellépési lehetőségre volna szükség ahhoz, hogy ha akar, megéljen zenélésből? Mit tehet azért, hogy magasabbak legyenek a jogdíjai? A hasonló stílusban dolgozó kollégákhoz képest milyenek a bevételei?)

1.1 Köszönetnyilvánítás

A kérdőív terjesztését eddig az alábbi szervezetek kezdték meg, vagy ígérték meg.

1.2 Kik vettek részt a felmérésben?

Az idei felmérésben már több mint húsz szakmai feladatkörben dolgozó kolléga képviselteti magát.

Sajnos a kitöltők száma még nem elég magas ahhoz, hogy olyan részletes eredményeket tegyünk közzé, mint 2015-ben, amikor több mint ezer kitöltőnek köszönhetően több tucat szakma képviseltette magát, és ezek közül több mint tíz szakmából olyan sokan, hogy külön is lehet értékelni az adataikat. Ahhoz, hogy a helyzetképet pontosítsuk, fontos, hogy minél több előadóművészhez, zeneszerzőhöz, és technikushoz, menedzserhez is eljusson a kérdőívünk.

A kérdőívet a nyilvánosság előtt nem terjesztjük, mivel azt szeretnénk, hogy csak a szakmához tartozók töltsék ki. Ha Ön már kitöltötte a kérdőívet, kérjük, hogy erre kérje meg zenésztársait, technikusait, menedzsereit, kollégáit is.

1.3 Fellépési lehetőségek alakulása

Az ábra azt jelenti, hogy 2017-ben a válaszadók fele 5-14 koncertet adott zenészként. A válaszadók 25% 5-nél kesebbet, a 25%-a 14-nél többet, jellemzően 15-24 fellépést válaszolt (narancs doboz feletti vonal.) A medián zenész 11 fellépésről számolt be, ez azt jelenti, hogy a zenészek fele 11-nél kevesebbszer, fele 11-nél többször lépett fel a megelőző 12 hónapban. Ez lényegesen magasabb szám, mint a 2015-ös érték, aminek az is lehet az oka, hogy aktívabb zenészeket értünk el. Ezt csak a végső elemzés fogja kimutatni.

Ön és a kollégái 11 alkalomnál többször, vagy kevesebbszer léptek fel pénzért az elmúlt 12 hónapban?

1.4 Hogyan találják meg az új zenék a közönségüket?

Ezelőtt 20 évvel Magyarországon egyszerre körülbelül 100 ezer dal és hangfelvétel versenyzett a magyar hallgatóság kegyeiért: körülbelül ennyit lehetett hallani a rádióban, tévében és beszerezni az akkor még létező lemezboltokban.

A választékot a legális és az illegális internetes letöltések lényegesen megnövelték a kétezres évek elején. A tizes években pedig a streaming szolgáltatók egyszerre legalább 50 millió dalt tesznek elérhetővé. Magyarországon azonban összesen nem készült több mint 100 ezer hangfelvétel valaha. Nem csoda, hogy a magyar szerzők, előadók, kiadók szenvednek attól, hogy ebben a fokozódó versenyben eljussanak a legfontosabb közönségükhöz, a magyar emberekhez.

A tapasztalatok szerint a zenészek legjobban a YouTube-on találják meg a közönségüket. Igen ám, de ahogyan a jövedelmi adatokból látjuk (következő oldal), ezen a felületen nagyon kevesen tudnak látható jövedelemre szert tenni.

Mennyire találták meg a hangfelvételek a közönségüket?

(#fig:met_audience_hu_17)Mennyire találták meg a hangfelvételek a közönségüket?

A streaming szolgáltatásokon több milliárd ember figyelméért versenyez közel százmillió dal. Ebben a versenyben a legmodernebb, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítenek összepárosítani a zenét a zenehallgatóval. Sajnos ezek az algoritmusok „nem értenek magyarul”, nem a magyar közönségen és nem a magyar hallgatóságon lettek tesztelve.

Kutatásunkkal párhuzamosan zajlik az első átfogó magyar streaming közönségkutatás, ahol arra fogjuk kérni a hallgatókat, hogy a hallgatási történetüket osszák meg velünk egy kérdőív kitöltésével együtt. Egyúttal várjuk érdeklődő magyar zenészek, kiadók részvételét is a kísérletünkben, amelyben olyan mesterséges intelligencián alapuló modelleket szeretnénk tesztelni, amelyek az egyes magyar előadók, stílusok, labelek zenéjét jobban összepárosítják a hasonló külföldi zenékkel és a várható érdeklődőkkel.

1.5 Jövedelmek alakulása

Önnek is nőttek a jogdíjai az Artisjusnál és az EJI-nél is az elmúlt három évben?

A magyarországi zenei életben átfogóan 2014-ben vizsgáltuk utoljára a zenei jövedelmek alakulását, 2015-ben a kérdőívben az erre adott válasz opcionális volt. Mivel a 2015-ös kérdőív nagyon hosszú volt, erre a kérdésre nagyon kevesen válaszoltak akkor, és ennek az évnek az adatait nem mutatjuk most be.

Úgy tűnik, hogy az eddigi válaszadók lényegesen magasabb közös jogkezelésű jövedelemről számoltak be, és némileg csökkenő élőzenei jövedelemről. Bár mindkét változás egybevág a várakozásainkkal, egyelőre a civil szervezetek nem osztották meg a kérdőívet tagjaikkal, és a hatás részben annak tudható be, hogy 2014-hez képest több szerző van a válaszadók között.

A végleges eredmények ismertetésekor bemutatjuk majd, hogy hány év szerzői munkájával lehet viszonylag jelentősebb jogdíjjövedelemre szert tenni, illetve, hogy összességében mennyi hangfelvételre, szerzői alkotásra és koncertre van szükség ahhoz, hogy valaki amatőr előadóból részben zenéből élő félprofit, illetve részben zenéből élő zenészből csak a zenéből megélni képes előadóművész vagy szerző legyen.

1.6 Ki tud megélni a zenéből?

Összehasonlítottuk a válaszadók zenéhez kötődő és nem kötődő jövedelmeit. Azt látjuk, hogy ahogy nő a zenei jellegű jövedelmek aránya (gázsi, jogdíjak, hangosításért kapott jövedelem, stb.) úgy csökken a nem zenei jellegű jövedelem.

Azok, akiknek alig van jövedelmük a zenéből, és ilyen módon amatőrnek tekinthetők (nem az eladói, szerzői képességük tekintetében, hanem hogy nem hivatásszerűen élnek a zenéből) jelentős szórással, de inkább az átlag felett keresnek - viszonylag jó állásuk van, amiből művészi karrierjüket finanszíorzni tudják. Ők gyakran pályaelhagyó vagy pályájukat szüneteltető zenészek.

Körülbelül 2,3 millió forint zenei jellegű és 2,3 millió forint nem zenei jellegű jövedelem, vagyis évi 4,6 millió forint feletti bruttó jövedelem felett kezdenek az emberek a zenére szakosodni. Másképpen megfogalmazva, akinek legalább 2,3 millió forint gázsija, jogdíja, és a zenei életben szerzett mellékjövedelme van, az az egyéb jövedelemszerzésre egyre kevesebb energiát fordít. Körülbelül 3-4 millió forint zenei jellegű jövedelem felett pedig lényegében főállású zenészekről beszélhetünk.

Ön ma meg tud élni a zenélésből?

Ha Önnek legalább 3,5 millió forint jövedelme volna évente a zenéből, készen állna csak a zenei karriernek szentelni az életét.

A technikusok vagy a zenészek keresnek többet?

1.6.1 Melyek a legfontosabb jövedelemforrások?

A jelenlegi zenei piacokon a leggyorsabban növekvő jövedelmek a streaming jövedelmek. Igen ám, de ha ezek a jövedelmek szemmel nem is láthatóak, a nagy növekedési ütem ellenére nagyon sokára fognak az égig érni.

Jelenleg Magyarországon, akárcsak a világ többi részén, a legjelentősebb jövedelemforrás az élő fellépés; a második helyen a szerzői jogdíjak állnak. Mivel nagyon kevés szerzőnek és szerző-előadónak van zeneműkiadói képviselete, ez utóbbi a legtöbb esetben praktikusan az Artisjus által begyűjtött jogdíjakat jelenti. A szomszédos jogok Magyarországon a Mahasz és az EJI között oszlanak meg, ebből a zenészek gyakran csak az EJI-től érkező előadói jogdíjra jogosultak. (A Mahasz a hangfelvételek gyártóit képviseli, akik persze szerzői kiadás esetén maguk a szerzők.)

A YouTube néhány művésznek képes jelentős jövedelmet biztosítani, a Spotify és a Deezer pedig senkinek sem. A három népszerű streamhez képest a legtöbb az EJI-től is pénzt kapnak.

Természetesen az általánosítás alól kivételt képeznek azok a szerzők, szövegírók, akik erre a szakterületre szakosodtak, és népszerű előadók szólaltatják meg a műveiket, vagy azok szerepelnek reklámokban, filmekben, játékprogramokban is. Az ő esetükben természetesen az Artisjus és a zeneműkiadói jövedelmek dominálnak. Jelenlegi felmérésünk egyik célja, hogy megértsük, hogyan lehetne a YouTube, Spotify és Deezer jövedelmeket lényegesen magasabb szintre emelni. Ehhez egészen konkrét javaslatokat is fogunk tudni tenni, de fontos volna, hogy még több zenész ossza meg velünk a jövedelmi tapasztalatait. Szeretnénk érvényes állításokat megfogalmazni a Bandcampről és a SoundCloudról is, amihez sokkal több független művésznek kell kitöltenie a kérdőívünket.

A készülő Közép-Európai Zeneipari Jelentés célja éppen az, hogy a régióban tapasztalható alacsony streaming-, és alacsony nem közös jogkezelésű szerzői jogi jövedelmek növelésének lehetőségére irányítsuk a figyelmet.

1.6.2 Hány fellépés kell ahhoz, hogy meg tudjak élni a zenéből?

Felméréseink azt mutatják, hogy a zenészek fő jövedelmi forrása az élő fellépés, ez alól csak kevés, döntően szakosodott szerző kivétel.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy jellemzően hány fellépése van annak a zenésznek, aki 25%, 50% vagy 100%-ban zenéből él. A jellemző (medián) érték azt jelenti, hogy a magyar zenészek esetében az előadók fele több, fele kevesebb mint 40 fellépésen vesz részt abban az esetben, ha fele részben él zenélésből. A technikusok esetében is hasonlóak az eredmények, de egyelőre a többi szakmára nem tudunk általánosítani megfelelő számú kitöltő nélkül.

Az összehasonlításból látszik, hogy ebben a tekintetben (is) valamivel kedvezőbb a magyar zenészek helyzete, mint a szlovákoké, akiknek jellemzően minden jövedelmi arány eléréséhez egy párral több rendezvényre van szükségük.

A horvát kollégák körében (amit nem ábrázoltunk) viszont kevesebb fellépéssel is el lehet érni azt, hogy valaki félig vagy teljesen zenéből tudjon élni.

Jelenleg a kitöltőink nagy része zenész, ezért a technikus és művész jövedelmeket nem tudjuk még jól összehasonlítani. Azonban, ha ugyanannyi válaszunk lesz, mint 2015-ben, akkor a zenész tevékenységek egészére, sőt, azok jellemző kombinációira is tudunk terveket adni.

1.6.3 Részletesebb karrierszámítások

Azt reméljük, hogy elég sok kitöltőnk lesz ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hány fellépésre van szüksége egy DJ-nek, egy rockzenésznek, egy jazz zenésznek a mai viszonyok között, hogy kizárólag a zenének tudja szentelni az életét. Ugyancsak szeretnék egy becslést adni arra, hogy milyen Artisjus, EJI, YouTube, bevételek kellenek ahhoz, hogy a zenélés legalább önfenntartó legyen.

Eddig negyvenöten kérték, hogy a saját adataikra adjunk személyre szabott elemzést (természetesen ebben a többiek adatai csak a fenti módon átlagolva fognak szerepelni.) Ahhoz, hogy idáig eljussunk, nagyon fontos, hogy Ön, zenekari társai, a kiadójánál dolgozók, a technikusok is ki tudják tölteni a kérődívet, és adják meg jövedelmi adataikat is!

1.6.4 Hogyan lesz több a jogdíjam?

A CEEMID adatait a régióban több közös jogkezelő használja arra, hogy a tarifáit jobban állapítsa meg, vagy a vendéglátó, rádiós más licenszeit jobban tudja értékesíteni. Az adatok ugyanerre a célra labelek, zeneműkiadók számára is rendelkezésre állnak. A célunk, hogy segítsük a zeneipar gazdálkodásának tényszerűbbé, kiszámíthatóbbá válását.